– Remélhetőleg rövidesen mindenki számára publikus lesz – mondja Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram új elnöke. – Terveim szerint – az üvegzseb szellemében – elszámolnánk az adófizetők pénzével. Az évi 5-6 milliárd forintos adóbevételt a nemzeti és egyetemes értékek létrehozására és megőrzésére fordítja az Alapprogram. Tizenöt szakmai kollégium bírálja el a benyújtott pályázatokat, elsősorban a kiírásoknak megfelelőség szempontjából. Új struktúra kialakítását is tervezzük: átvizsgáljuk az elmúlt négy év tevékenységét, és ahol szükségesnek látjuk, változtatni fogunk a preferált területeken, a támogatás mértékén, illetve arányain. Be akarjuk vonni a kuratóriumok döntéseibe az alkotókat, nyílt szakmai vitákat tervezünk.
    – Milyen területeken működnek a szakkollégiumok?
    – Minden művészeti ágnak és közreműködési területnek van kuratóriuma, ami szakmailag feltétlenül szükséges, szervezeti irányítás szempontjából azonban komoly kihívást jelent. Nagyobbak viszont a lehetőségeink, mert – szemben az elmúlt négy év 50 százalékos arányával – az Alapprogram ismét a kulturális adókból befolyó összegek háromnegyed része fölött rendelkezhet. Feléről a negyedére csökkent a kulturális miniszter döntése alapján felhasználható rész.
    – Kik az adóalanyok?
    – A jogszabályban meghatározott termékek és szolgáltatások után befizetők. A felsorolt területek tevékenységeiből származó nettó árbevétel fél-huszonöt százaléka az adó mértéke. A legtöbben 1-3 százalékra kötelezettek, kiugróan magas viszont – 25 százalék – az erőszak és pornó tartalmú művek után fizetendő adó. Fő forrás a reklám, hirdetési piac területe. Ezt követik a beruházások, majd a különböző műsorszolgáltatások. Negyedik helyen a szórakoztató elektronikus készülékek értékesítéséből származó járulék áll. Éves bevételeink nagyságrendje a gazdasági prosperitás függvényében változhat. Forrásaink valószínűleg növelhetők a kötelezettek szúrópróba-szerű ellenőrzésével. Elképzelhető, hogy nincs is mindenki tisztában azzal, hogy tevékenysége után kulturális adót kell fizetnie. Általános elvként elmondható, hogy a kultúrához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó területeken működő, nyereségérdekelt tevékenységek járulékkötelezettek. Például a nyomdaipari gépek egy részének nettó beruházási értéke után 1 százalék hozzájárulást ír elő a törvény. A bevételeket a támogatások nélkül működésképtelen kulturális területek fenntartására fordítjuk.
    – Csak az Alapprogram által kiírt pályázatokra lehet támogatást igényelni, vagy új ötletekkel is lehet bombázni Önöket?
    – Éves, előre tervezett program alapján működünk, ezért hirtelen jött ötletek megvalósításához nem tudunk hozzájárulni. De úgy gondolom, hogy a valóban értékes dolgok előbb-utóbb a kultúra részévé válnak, a kevésbé értékesek pedig eltűnnek. Ha tehát valami időről-időre a látókörünkbe kerül, elképzelhető, hogy egyszer csak támogatást kap.
    – A gazdasági kultúra, vagy újabban a számítástechnika is meghatározhatja egy társadalom kultúráját. A törvény megengedi ilyen területek támogatását is. Léteznek e témákban kiírások?
    – Hagyományosabban értelmezzük a kultúrát, noha óvakodnék bármilyen definícióját adni. Kétségtelenül részei a kultúrának a felsorolt területek, elképzelhető, hogy a jövőben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatását élvezzék.

Chmelár Veronika